2012. január 2.

Főoldal
Toborzók
Alapító nyilatkozat
Becsületkódex
Gyakori kérdések
Hagyományaink
Jelentkezési lap
Megyei honlapok
Tájékoztató
Rólunk írták
Kapcsolat
Fórum

Keresés

Commedia dell'arte II. - A Magyar Gárda-per második fordulója
2008. Május 20.

Dósa István, Gaudi-Nagy Tamás és Vona Gábor{I}Két rendőr beszélget. Ez most nem a rendőrviccek kezdő mondata, hanem a valóság. Az alábbi párbeszéd a Fővárosi Bíróság körbekordonozott épülete előtt hangzott el május 19-én, reggel 9 órakor:

Rendőr1: - Nem értem ezt az egész felhajtást! Tiszta röhej!
Rendőr2: - Ja, de minek? Nekem semmi bajom a Gárdával.
Rendőr1: - Hát, nekem sem.{/I}

Tényleg példátlan szigorú biztonsági intézkedések mellett érkeztek hétfőn az al- és felperesek, valamint az újságírók és az érdeklődők a Magyar Gárda feloszlatásáért indított polgári per második tárgyalási napjára a Fővárosi Bíróság Markó utcai épületéhez.

A Markó utcát a Bihari János a Nagy Ignác utca közötti szakaszon reggel hattól este hatig lezárták.

A Bihari János utcánál a kordonokon kívül mintegy 150 egyenruhát viselő gárdista, mellettük mintegy 30, a Kossuth térről már jól ismert demonstráló várakozott.

A Fővárosi Bíróság döntése értelmében szigorították a perre való bejutást, mert a Jobbik által életre hívott Magyar Gárda feloszlatása iránti, az ügyészség által kezdeményezett polgári per első tárgyalási napján „a gárdisták több tucat újságíró és emberi jogi aktivista bejutását megakadályozták”. {I}(a kint rekedt, ezért sértődött újságírók szerint. - a szerk.){/I}

S valóban. A mostani koreográfia szerint a sajtó munkatársait tényleg csupán előzetes regisztráció után engedték be a bírósági épület legkisebb tárgyalótermébe.
A zöld, tombolaszelvényekre emlékeztető sorszámokat az épület bejáratánál lehetett átvenni. Ennek hiányában nem engedték be sem Morvai Krisztinát, sem a Magyar Gárda több alapító tagját.

Beengedték viszont a Magyar Gárda rendezvények már-már állandó szereplőit: így megjelent Kende Péter közíró, aki orgonalila ingben „berágózta” magát az első sorba, valószínűleg azért, hogy jól lehessen fotózni. Ma azonban a kutya sem volt kíváncsi rá.

A felperes részéről bekapcsolódott a perbe Kolompár Orbán, az OCÖ elnöke is, aki új pozíciójában két legyet ütött egy csapásra: bent nézhette végig a tárgyalást, nem kellett heréket és nyaki ütőereket tépkednie az előrejutás érdekében, mint az előző fordulóban, ráadásul a felperes szerepében tetszelegve feltehette hajmeresztő kérdéseit.

A felperes sorait erősítendő a MAZSIHISZ részéről megjelent dr. Egri Oszkár ügyvéd is, aki hangsúlyozta, ma nem „sziporkáival akarja elkápráztatni” a hallgatóságot, hanem jogi szempontból pusztán a tényekre kíván hagyatkozni, miszerint a Magyar Gárda félelemkeltő szervezet, amely korlátozza egyes csoportok szabadságjogait. Előadta, hogy templomba járó idős nénik és bácsik rettegnek a Gárda megalakulása óta, ahelyett, hogy nyugodtan élnék zsidó hétköznapjaikat.

A felperesek sorait színesítendő a Magyar Antifasiszták és Ellenállók részéről egy éltes öregúr is képviseltette magát, akit minden bizonnyal nem szónoki képességei miatt hívtak a felperesek csatasorukba, hiszen a bemutatkozáson kívül a közel négy órás per alatt nem szólalt meg. {I}(Sőt, ébren maradnia sem mindig sikerült. Egyszer úgy kellett felrázni.- a szerk.){/I}

Az alperes, tehát a Magyar Gárda érdekében többen jelentették be beavatkozási szándékukat: Mónus Áron könyvkiadó, aki a per nyilvánosságát inkább saját sérelmeinek hangoztatására igyekezett felhasználni, az Új Demokratikus Koalíció Párt, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, a Magyarok Világszövetsége és a Túlélés '98 Egyesület.

A tárgyalás alatt bírói utasításra csupán az első 10 percben készülhetett felvétel.

Varga Bálint ügyész szinte szó szerint elismételte a márciusban tartott tárgyalás szólamait, Kolompár Orbán viszont üde színfoltként élt is rögtön felperesi jogával és megosztotta saját félelmeit a tisztelt bírósággal. Szerinte ugyanis másfél éve szisztematikus támadások érik a magyarországi cigányságot {I}(tehát a Magyar Gárda megalakulása előtt is már célzottan támadták őket - a szerk.){/I}, felülről irányított cigányellenes felvonulásokat tartanak szerte az országban.
Eszmefuttatását azzal zárta, hogy a cigányság lassan már rettegve lép utcára.
Ezen kijelentése hangos derültséget idézett elő a sajtó képviselői körében, sőt a Kolompár mellett üldögélő MAZSIHISZ képviselőt is mosolyra fakasztotta eme Münchausen bárót is lepipáló kijelentés.

A hosszúra nyúló felperesi bevezető után a bírónő mindössze 10 percet engedélyezett az alperes jogi képviselőjének, Gaudi- Nagy Tamásnak arra, hogy a Magyar Gárda saját álláspontját ismertesse. Az alperes ügyvédje elcsodálkozott a példátlanul rövid időkorláton.
Gaudi újra hangsúlyozta, hogy a perbe vont Magyar Gárda Egyesület nem azonos a Magyar Gárdával. Ettől függetlenül kiemelte: „a Magyar Gárda rendezvényein eddig semmilyen módon nem jelent meg az erőszak, és az erőszakkal való fenyegetés sem”. Szerinte az, hogy a Gárda tagjai egyenöltözéket viselnek, ízlés dolga. Hangsúlyozta, ha ízlésbeli kérdések miatt betiltanának szervezeteket, az olyan lavinát indíthatna el, ami a jogállam létét veszélyeztetné. Az ügyvéd indítványozta a per felfüggesztését és azt, hogy a bíróság keresse meg a jogi problémával kapcsolatban az Alkotmánybíróságot.

Ezután a tárgyalás a Magyar Gárda Egyesület elnöke, {EXT http://www.barikad.hu/node/14179}{U}Vona Gábor meghallgatásával{/U}{/EXT} folytatódott.

A szünetet követően kisebb vita után tanúként beidézték Dósa Istvánt, a Magyar Gárda Mozgalom országos főkapitányát is. Dósa egyenruhában jelent meg a teremben, s hangos "Adjon az Isten!" köszöntéssel üdvözölte a bírónőt. Nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a Magyar Gárda Mozgalom rendezvényein soha nem egyes etnikumokat nevesítettek és minősítettek, hanem jelenségeket. Elismerte, hogy mozgalmuk motorja kíván lenni a falvakban szerveződő polgárőrségeknek, mert véleményük szerint a vidéki emberek csak saját erejükből védhetik meg magukat és értékeiket. A Magyar Gárda eddigi működését óriási sikerként értékelte, mert, mint mondta, a közösségek mindig erősebbek, mint az egyedül küzdő emberek.
A főkapitányra a felperesek zúdították közhelyszerű és korábban már ezerszer feltett kérdéseiket.

Kolompár Orbán számára minden bizonnyal ez volt a nap fénypontja, hiszen csillogó szemmel, a „vádló” szerepében lubickolva "vallatta" Dósa Istvánt. {I}(Pl. a következő dialógus örvendeztette meg a már bágyadó hallgatóságot.
Kolompár: - Egyetért Ön a kollektív bűnösség elvével?
Dósa: - Természetesen nem.
Kolompár: - Akkor miért beszél cigánybűnözésről?
Dósa: - Kriminológiai értelemben beszélek cigánybűnözésről.
Kolompár: - Akkor miért nem név szerint említik az elkövetőket? Pl. Tóth Feri?
Dósa: - Túl hosszú a lista.

A teremben nagy sikert váltott ki a főkapitány utolsó riposztja. – a szerk.){/I}

A harmadik forduló június 30-án, reggel 10 órakor kezdődik. Az ítélkezési szünet előtt minden bizonnyal pont kerül a hónapok óta húzódó kutyakomédia végére.

Három a forduló, három a magyar igazság...
Vagy a harmadik a magyar igazság? Meglátjuk. (már ha bejutunk a terembe...)

A képgaléria a barikád.hu oldalon található:
http://www.barikad.hu/node/14145/edit

Kapcsolódó: http://www.magyargarda.hu/node/705
http://www.magyargarda.hu/node/718
http://www.magyargarda.hu/node/726


 
 
web: toni
magyargarda.hu - © 2008 - Minden jog fenntartva!