Magyar Gárda MozgalomA Magyar Gárda perének harmadik tárgyalási napja erősen groteszk jelleget öltött, amikor a maratontárgyalás - délelőtt 10-től délután 17.20-ig - folyamán bemutatásra került egy a rendőrség által készített film a Gárda június 21-i faddi felvonulásáról, amely egyértelműen bizonyította annak békés jellegét, de a roma vezetők fasiszta rémületkeltést láttak benne.
A pert a bíróság szeptember 1-re elnapolta.

A Fővárosi Bíróság épületében megtartott harmadik tárgyalás ismét a már megszokott intenzív biztonsági intézkedések mellett zajlott le, újra a kis tárgyalóteremben, ahova azonban most néhány közönséges érdeklődő is beléphetett.

A bírónő, Dr. Öcsödi Ágnes azzal nyitotta meg a tárgyalást, hogy ma "rendbe teszi" a beavatkozási kérelmeket, amelyek az alperesi oldalon igencsak megszaporodtak. Vissza is utasított mindenkit, Reiner Péter kivételével, aki büszkén nevezte magát zsidó származású magyar hazafinak.
Reiner arra is felhívta a figyelmet, hogy az országban egy tűrhetetlen kettős mérce uralkodott el, mert míg a hatalmas állományú In-kal Security alkotmányellenesen a kormány megbízásából közbiztonsági feladatokat lát el, addig a kis létszámú Magyar Gárdát állandóan olyan tettek elkövetésével vádolják meg, amelyekhez semmi köze nincs.
Amíg a szomszéd államokban szép számmal vannak kvázi fasiszta jellegű magyarellenes szervezetek, addig nálunk egy normális hazafias szervezetet az antiszemita kártya kijátszásával próbálnak ellehetetleníteni, ami megbecsteleníti a holtak emlékét is.
A többi beavatkozó bejelentette, hogy fellebbezni fog.

A pert kezdeményező Fővárosi Ügyészség a Magyar Gárda Egyesület
gazdálkodását kritizálta és az oda befolyt tagdíjakkal akarta bizonyítani, hogy az Egyesület és a Mozgalom nem váltak el. Az alperes képviselője, Gaudi Nagy Tamás, viszont éppen ebből a csekély számú befizetésből pont az ellenkező következtetést vélte levonandónak.
Azt is hangsúlyozta, hogy a per nem a Gárda gazdálkodásáról szól, hanem arról, hogy a Gárda egy rasszista szervezet-e vagy sem. Az alperesi oldalon többen határozottan visszautasították a nagyothalló s így bizony gyakran nehezen kapcsoló, s ezáltal derültséget kiváltó Antifasiszta Ellenállási Mozgalom
képviselőjének mereven támadó stílusát, aki már a hagyományőrzést és a konzervatív világnézetet is elfogadhatatlan negatívumként nevezte.

A roma vezetők magát a cigánybűnözés szót is elfogadhatatlannak,
rasszistának nevezték, a Gárdának a létét pedig fasiszta provokációnak és annak rémtetteiről számoltak be.

Bégány Atilla, az Új Demokratikus Koalíció pártnak a képviselője viszont hangsúlyozta, hogy mindezek még feltáratlan esetek, eddig még soha senki nem bizonyított semmilyen bűntényt a Gárda ellen. Figyelmeztetett, hogy vannak politikai erők, akik
a cigánybűnözést hamisan etnikai szabadságharcnak nevezik, mert a
cigányokat aljas célok eléréséhez akarják felhasználni. Ezek közé tartozik Gyurcsány Ferenc is. Ez egy politikai per, szögezte le Bégány, aki azt is kifogásolta, hogy a felperesi oldalon minden beavatkozót elfogadott a bíróság, az alperesi oldalon viszont a legtöbbet elutasította.

Délután sor került egy a rendőrség által készített film bemutatására a Gárda faddi demonstrációjáról. Ahogy a filmvetítéskor a felperesi sorok az alperesivel elvegyültek és a majális jellegű falusi nyári képeket nézték, már-már egy idilli megbékélés kezdett körvonalazódni.
Annál nagyobb megrökönyödéssel kevert derültcéget keltett utána a roma vezetők nézete, akik mintha egy másik filmet láttak volna, mert a Gárda felvonulásában ők egy fasiszta erő tűrhetetlen támadását vélték felfedezni.
Nem is késtek szorgalmazni a minél előbbi ítélethozatalt, ami természetesen csak a Gárda egyértelmű elítélése lehet.

A felperesek ismételt kívánsága ellenére a bírónő a következő tárgyalást a dolgok beható tanulmányozása végett szeptember 1-re elnapolta.

Vajta Dénes
(FÚSZ)

Kapcsolódó:
http://www.magyargarda.hu/node/1861
http://www.magyargarda.hu/node/1862