Ünnep{I}„...csak a szomorú szeretet latolgatja,
hogy jó most, ahol nem vágtak ablakot,
fa nélkül is befűl az emberektől...”{/I}
(József Attila: Karácsony)

Mi jut eszünkbe a Karácsonyról?
Szeretet, béke, fenyőillat, Édesanyánk kalácsa…
Ugyanakkor az is, vajon hányan nélkülöznek az Ünnepek alatt.
Azok, akik év közben megalkusznak, és egyre jobban megalkusznak, de így, az ünnep közeledtével egyre fájóbb az érzés, hogy az ő gyereküknek is Karácsony a Karácsony...

A Magyar Gárda gyűjtést szervezett Pest megyében is.
Ezúttal nem egyesületeket céloztunk meg, hanem magánszemélyeket.
Megajándékozottaink kivétel nélkül mind több gyerekes, nehéz körülmények között élő családok voltak.

Gy.J. például két gyermekét egyedül nevelő apa, felesége elköltözött.
A gyerekek lelkesen járkáltak a zsákok között, édesapjuk boldog, hogy a kicsiknek mégis lesz Karácsonyuk ajándékokkal, meleg ruhákkal, játékokkal. A gyerekek már túl vannak a „Jézuska hozza” örömteli korszakán, pedig koruknál fogva még ez volna a normális...

F.I. három gyermekét neveli - mondhatni - egyedül, mert az apa inkább elvisz, mint hoz.
A gyerekek pillanatok alatt szakítják a zsákokat,egyikük fél percre abbahagyja a kipakolászást-, csillagszórót gyújt az aprócska, kopasz fenyőfán… nekik akkor jött a Jézuska, így dukál. Torokszorító pillanatok ezek.
A gyerekek őszinték, ők még boldogan kutatnak az ajándékok között, körbeugrálják a színes tévét, tekernek egy kört az új biciklivel a fagyos időben, lázasan vitáznak, melyik kisautó kié legyen...
A szülők... Hát igen, nekik egyik szemük sír, a másik meg nevet.
Ők sem ilyen sorsot szántak a gyermekeiknek.
Bízzunk benne, hogy a következő Karácsonyukon azért izgulnak majd ezek a családok is, nehogy Pannika idő előtt megtalálja a szekrénybe rejtett meglepetést.
Ők is erről álmodoznak!

Ajándékkal megpakolva

Megérkezett az ajándék

Elkél a segítség

Tévé is kerül a fa alá