Közellenség
Katalin 31 éves munkanélküli, aki jelenleg szakmai átképzésen és angol nyelvtanfolyamon vesz részt. Kedvesével él egy vidéki településen. Évek óta figyelemmel követi a nemzeti oldal tevékenységét. Két éve részt vett egy erdélyi csalámbozáson, akkor találkozott először gárdistákkal. Felnézett rájuk, szinte hozzájuk sem mert szólni, nagy dolognak tartott, hogy felvállalták ezt a feladatot. Vágyott közéjük, mert a hasonló gondolkodásúakat keresi. Úgy gondolta, hogy közöttük jól fogja érezni magát. Gárdistává válása tartást adott és jó értelemben véve bátrabb lett. Mivel a gárdista nem saját dicsőségére teszi azt, amit tesz, hanem a közösségért, vagyis minden magyarért, ezért az emberekre is megpróbál másként tekinteni, mint korábban.

Szülei közömbösen, nővére viszont kitörő lelkesedéssel fogadta, hogy Katalin is csatlakozott a közellenségek csapatához. Ismerősei előtt sem titkolta soha, hogy hová tartozik, sőt! Köztük van egy-két közömbös, többségük szerencsére pozitívan áll hozzá Katalin gárdista mivoltához. Mi több, van olyan, aki kimondottan felnéz rá ezért. Az elutasítókat figyelmen kívül hagyja. Akik érdeklődnek, azoknak beszél arról, hogy miért is van szükség az Új Magyar Gárdára. A hatalom vegzálásai közül egy esetet emel ki: megyéjükbe egy kis városba érkezett a Szent Korona hiteles másolata. A rendezvényszervezőnél érdeklődött elmehet-e a Gárda, hogy díszőrséget álljon a Korona mellett. Azt a választ kapta, hogy nem mehetnek el, nem akarnak bakancsot látni… Pedig ha ez a jótét lélek ismerné a bakancsot viselő embert is, egészen biztosan másképp gondolná…

A demokráciáról Katalin úgy vélekedik, hogy az csupán ez egy üres szó. Államalapító őseink nem ismerték ezt a fogalmat, mégis működött az ország. A magyar társadalom legnagyobb problémája az, hogy nincs összetartás még a legnagyobb bajban sem. Az emberek mindenre képesek pusztán irigységből. Elmennek egymás mellett, hiányzik az ősi magyar mentalitás. A Gárda részben megoldást kínál erre: egyik vállalt feladatunk, a fent említett magyar érzület helyreállítása, erősítése. Ahhoz, hogy ezt beteljesítse, a gárdistának rendelkeznie kell a tiszta magyar lélekkel!

Katalinnak a legfontosabb érték a vallásos meggyőződés és az ehhez kapcsolódó nemzeti öntudat. Ezek magukban foglalják azokat az értékeket, amelyek egy magyar ember erényei kell, hogy legyenek. Nagy sajnálatára ez a párosítás még nem igazán van jelen a környezetében. Nagyobb elhivatottság és szerénység kell ahhoz, hogy a közös ügyet jól szolgáljuk – mondja el nekünk. A Gárda összetett, vegyes csapat, különböző emberekből áll. Örül neki, hogy vannak köztük idősebb gárdisták is, akik élettapasztalataikkal segítik a lelkes fiatalok munkáját.

Az egyenruha számára a büszkeséget, a rendet, a fegyelmet jelenti. Ennek köszönhetően nincs benne félelem sem egyenruhában, sem anélkül.

Szabadidejét szinte teljesen lefoglalja a Gárda érdekében végzett munka. A maradék kevés időben az interneten a különböző híreket böngészi, valamint igyekszik képezni magát a nemzeti érzelmű szak- és szépirodalommal. Katalin hívő embernek vallja magát, úgy gondolja, hogy az Istenbe vetett hit egy gárdistának alapfeltétel kellene, hogy legyen. Ez vezet el az ideális társadalomhoz, ahol a közösség segíti egymást, ápolja a kapcsolatait, igazi családot alkot. Ahol nem idegenként élünk egymás mellett, hanem szinte testvérekként.

Valóban ő Magyarországon a közellenség?

K und K Akciócsoport