BékésAdjon az Isten!

Az Új Magyar Gárda Gróf Tisza István Százada Békéscsabán, a Szabadság téren, a Megyei Rendőrkapitányság épületénél tartott tiltakozó és figyelemfelkeltő demonstrációt a közelmúltban ellene történt rendőri jogsértések és túlkapások miatt. A demonstráció apropóiról, (zászlóelkobzások, jogtalan, indokolatlan bírságolások „egyenruhának” vélt viselet okán, stb.) már korábban is beszámolókat tettünk közre a médiáknak. Sajnos néhány baráti médiumokon kívül, közleményeink többnyire nem kaptak nyilvánosságot…

A rendezvényen beszédet mondtak: László Attila megyei kapitány és Kiss Róbert a 2006-os brutális gumilövedékes rendőri sortüzek egyik békéscsabai áldozata, akit akkor fejbelőttek a rendőrök, majd kómából épült fel.

A rendezvényen bejelentésre került, a bíróság által bejegyzett Békés megyei Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület felállítása is, amely máris több tucat taggal rendelkezik.
László Attila
A Gárda megyei kapitányának a rendezvényen elhangzott beszéde alább olvasható:

„ - A mai demonstrációnk célja a rendőrségi jogsértések, valamint túlkapások elleni tiltakozás. De adhattuk volna azt a címet is, hogy az erőszakos, agresszív, a magyar társadalmat megerőszakoló intézkedéseik elleni tüntetés.

A tiltakozás megtartása azért vált szükségessé, mert az elmúlt 7-8 hónapban folyamatosan elszenvedői voltunk azoknak a sunyi, alattomos rendőrségi intézkedéseknek, amelyek nélkülöztek mindennemű jogalapot, figyelmen kívül hagyva a legfelsőbb bíróság, a Magyar Gárda Mozgalommal kapcsolatban meghozott másodfokú jogerős ítéletét, ami nem tiltotta meg a Magyar Gárda formaruha viseletét. A Draskovics által bábként mozgatott Bencze rendőrkapitány által utasításba adott parancs alapján intézkedtek az Új Magyar Gárda tagjai ellen minden esetben jogszerűtlenül égészen a múlt év november 26-ig. Mikor is szemen köpve a jogállamiságot, egy kormányrendelettel felülírtak egy jogerős bírósági határozatot.

Ami alapján most már szabálysértést követ el, aki a feloszlatott Magyar Gárda formaruháját viseli, de ezt is tegyük hozzá, hogy csak nyilvános rendezvényen.

A hatalom minden eszközt megragad arra, hogy a nemzetmegmentő kezdeményezéseket amennyire csak lehet, ellehetetlenítse, valamint különböző eszközökkel félemlítse meg azokat, akik ebben részt vállalnak.

Ezt a megfélemlítést 2006 október 23-án kezdte el és a mai napig is folyamatosan gyakorolja a jelenlegi kormány.

Sajnos ehhez a jelenlegi rendőri vezetésben, hűséges végrehajtó erőre is talált.

Gyakorlatilag a mai Magyarországon nincs az a rendőr, akinek bátorsága lenne megtagadni egy nyilvánvalóan jogsértő parancsot.

Egy kivételtől eltekintve nem hallottam olyan esetről, amikor is a kivezényelt rendőrök nem hajtották volna végre a vezetőik utasításait. De erről nem kívánok most szólni, nem szeretném őket újabb meghurcolásnak kitenni. Mi tudjuk kik voltak azok, és ígérem nem fogunk róluk megfeledkezni, mint azokról sem, akik folyamatosan azon magyar emberek ellen követnek el támadásokat, akik fejüket felemelve, egyenes gerinccel kiállva hazájukért és népükért vállalják a nevüket, arcukat adják, nem rettenve meg a rendőri erőszaktól és a hatalom bosszúszomjától… Számon tartjuk azokat, akik kilőtték a szemeket, taposták a Magyar zászlót, fújták perverz élvezettel a könnygázt. Mert tudják meg, hamarosan eljön a számadás ideje és felelniük kell a gyalázatos tetteikért.

De most vegyük számba csak azokat az eseteket, amiket az Új Magyar Gárda Békés megyei tagjainak kellet elszenvedniük az utóbbi bő fél esztendőben.

Július 4-e, a Bajtársiasság Napjaként került be a mozgalom történelemkönyvébe.

Több száz gárdistát hurcoltak el a rendőrök a Gyorskocsi utcai, Büntetés Végrehajtási Intézetbe aznap. A „sünök” locsolták a könnygázt a gárdistákra és a velük bajtársi közösséget vállaló szimpatizánsokra. Békésen demonstráló emberekre támadtak brutális, indokolatlan módszerekkel.

A napokban kaptam meg én is a panasztételemre a választ, ami indokolatlannak, az alapjogot súlyosan sértő intézkedésnek nevezte a rendőrség fellépését. A panaszos személyi szabadságának súlyos sérelmét állapította meg. Ráadásul az előállítás időtartalma is indokolatlanul hosszú volt a Független Rendészeti Panasztestület állásfoglalása szerint. Az állásfoglalást Bencze is megkapta. A válasza egyszerű és tömör volt. Nem fogadom el. Megteheti.

Még egy rövid ideig.

A kártérítési pert megindítottuk az ügyben. Fizetni fognak, de itt nem csak az anyagiakra gondolok, minden magyar ember ellen elkövetett sérelemért meg fog fizetni a szemkilövetővel együtt. Jól jegyezzék meg, a magyar ember nem felejt.

De lépjünk tovább: Szentendre augusztus 22. Az Új Magyar Gárda Mozgalom gárdistáinak eskütétele.

Be akartak törni egy magánterületre, hogy megakadályozzák a gárdisták eskütételét.

Úgy vélték, ha megtörténik az eskü, ezután nem tudnak „jogszerűen intézkedni” a mozgalom tagjai ellen. Jól gondolták, az azóta foganatosított intézkedéseik valóban jogszerűtlenek.

A behatolási kísérlet a gárda szervezettségének és fegyelmezettségének köszönhetően meghiúsult.

Az avatás, ha extrém körülmények között is de megtörtént.

Augusztus 23. Sarkad. A megyei gárdisták egészségügyi sétája, rutin igazoltatás, ahol nem közlik az intézkedés okát, majd pár hét múlva érkezik a határozat, szabálysértési bírság kíséretében, feloszlatott társadalmi szervezett tevékenységében való részvétel az indok.

Kifogással éltünk ellene, amit élből elutasítottak, majd kértük a bírósági tárgyalás megtartását. A Szeghalmi bíróság döntése szerint nem valósult meg a szabálysértés ez ügyben. A határozat felmentés.

A békéscsabai bíróság döntése a pénzbírság elengedése, de figyelmeztetésben részesülnek a gárdisták. Kérdem én, hol van itt a jogkövetés? Egy jogszabályt hányféle módon lehet értelmezni?

De van itt még ennél furcsább történet is.

A garázda gárdisták kettőskereszt állításon vettek részt, advent alkalmából, az elmúlt év novemberében, ráadásul még oroszlános kabát is volt rajtuk. Micsoda rémisztő cselekedet. A rendezvényen egyébként két keresztény egyház képviselője is felszólalt és megáldotta a keresztet.

Medgyesegyháza lakossága, azóta is elborzadva emlékszik vissza erre a napra.

Természetesen rendőri feljelentés követte az esetet. Itt meg kell említenem az egyik utolsó nagy harcost, aki bátran vállalja a küzdelmet a seregnyi oroszlán ellenében… A rendőr „úr” nevét a személyiségi jogaira való tekintettel nem árulom most el, nevezzük csak őt egyszerűen „Nagy Harcosnak”.

Emberünk lelkes oroszlán vadász és minden lehetőséget megpróbál kihasználni arra, hogy elejtse a prédáját.

Ha éppen az oroszlán nem mutat az öltözékében egyértelműen a hovatartozására, akkor megpróbál egy vadász csellel az általa vélt közlekedési szabályok áthágása miatt támadásba lendülni. Igazi Nagy ellenfél, kitartó vadász. Bár egy kis hibája azért neki is van. Más állatfajok levadászásában mintha nem mutatna ilyen lelkesedést, talán mintha egy kicsit elnéző lenne velük.

Még azt is eltűri nekik, hogy félretolják a saját vadászkunyhója bejáratánál és fennhangon követelőzzenek. Hát igen, biztos nagyon kedvesek számára.

Ő már beírta magát a gárda történelemkönyvébe. Ígérem soha nem fogunk elfeledkezni róla.

A lényeg, hogy a múlt hét szerdán, a Battonyai bíróságon ebben az ügyben ugyanannál a bírónál háromféle ítélet született.

Két felmentés, egy szóbeli figyelmeztetés és egy 10000 ft-os pénzbüntetés. Fura, de talán annyira mégsem, hogy akit megbüntettek, az nevezetesen a feleségem volt.

Lehet akár véletlen is, de nem biztos, hogy az.

De röviden még elmondanám a többi esetet is.

Kerepes. Eskütétel volt azoknak a gárdistáknak, akik augusztusban nem vettek részt az eskütételen.

Erőszakos rendőri behatolási kísérlet szintén egy magánterületre.

Az eskütétel itt is megtörtént, hála a rókafogóknak és a gárdisták gyors, fegyelmezett közbelépésének.

Szarvas, 2009 novemberében, két rendezvény: demonstráció a „csicskatartás”-nak nevezett jelenség ellen, valamint a Gárda pártolóinak eskütétele.

Mindkét esetnél az igazoltató rendőr szabálytalan módon nem közölte az igazoltatás célját. Szintén pénzbírságot szabtak ki a gárdistákra, 40, 50, 60000 forintokat, kinél mennyit. Mi alapján, nem tudni.

Megtesszük a kifogást és láss csodát, a Szarvasi ügyészség elejti a vádat. Szabálytalannak vélte a rendőrség által meghozott határozatot. Akkor hogy is van ez, mi alapján intézkedett a rendőrség? Mi alapján is terrorizálhatja állampolgári jogainak gyakorlása közben a magyar társadalmat? Netán a pénztárcájánál fogva kívánja felmorzsolni, a köztudottan nem a legtehetősebb rétegekből származó gárdistákat?

A következő lépés a gárda ruháért a börtön lesz? Igen, tudjuk jól, hogy ezt tervezi a hatalom.

Mindig egy apró mozdulattal szorosabbra kívánja húzni a hurkot. De tényleg azt gondolják, hogy egy fél országot le tudnak majd csukni, csakhogy mentsék az irhájukat? Azt hiszem, erre már nem marad idejük uraim. A folyamat elindult, és ez már megállíthatatlan. Azt hiszik, hogy a tisztességes rendőr nem fog majd mellénk állni? Volt már olyan, aki megtette, és mellénk állt. Például a bíróságon a vallomásában az igazat mondta, „nem volt alakzatban vonulás, mint ahogy az a feljelentésben áll”, hogy „felsőbb parancsnak engedelmeskedve írtam meg a szabálysértési feljelentést”.

Nem fogja senki a balhét elvinni maguk helyet.

De térjünk rá az ittlétünk egyik legfontosabb okára, egy megyei zászlónk jogtalan lefoglalására.

Nem találtunk olyan jogszabályt, ami alapján joga lett volna a rendőrőknek ezt megtenni.

Meg is tettük ez ügyben a szükséges jogi lépést.

Ezt már megszokhatták. Mi azok a magyar állampolgárok vagyunk, akik nem hagyjuk magunkat eltaposni. A végsőkig fogunk harcolni az igazunkért.

Az, hogy miután beadtuk a jogos panaszunkat az eset után, előjönnek egy olyan határozattal, ami alapján talán jogszerűnek tűnhet a lefoglalás, felháborító. A bajtársunkat három rendőr úgy vezette el, hogy nem engedtek a közelbe senkit, aki tanúsíthatta volna mi hangzott el a zászló elvételekor, pedig jelezték a rendőröknek, hogy ott kívánnak lenni az intézkedésnél, mint tanuk.

Hol is van itt a szabályos eljárás?

Gondolom, tudatában vannak annak, mit jelent egy csapatzászló elvétele és az sem lehet véletlen, hogy ezt megtették.

Akár vehetnénk ezt provokációnak is, de nem vesszük annak.

Betudjuk egy újabb félresikerült próbálkozásnak.

Ezúton közlöm önökkel, hogy ez nem a felszentelt és megáldott csapatzászlónk volt.

Bár ennek a zászlónak az elvesztése is fájó pont, mégsem sikerült nagy érvágást eszközölniük rajtunk.

Ennek ellenére a zászlót jogi úton mindenképpen vissza fogjuk szerezni.

Meglátásom szerint a mai magyar rendőrség, kizárólag két területen mutat olyan aktivitást, ami inkább elvárható lenne tőle a bűnüldözés egyéb területein is.

Az egyik a hazájukért a végsőkig kiálló magyar polgárok fölösleges zaklatása, provokálása, valamint megfélemlítésükre tett kísérlete. A másik pedig a közlekedési bírságok buzgó kiszabása.

Az utóbbinál már a pénzbefolyás meggyorsítása érdekében, bankkártyával is lehet rendezni a kiszabott bírságot.

Hát ez nagy megnyugvással tölt el, gondolom minden magyar állampolgárt.

Valóban egy nagyon fontos dolog, hogy az utakon biztonságban érezzük magunkat. De egyéb cselekmények területén is nagyobb agilitást kellene mutatni! Például a cigány bűnözésnek legalább annyi áldozata van, mint a közúti baleseteknek. Hisz a megyénkben is az esetek száma már-már gyakorlatilag számlálhatatlan.

A bűnelkövetés ezen válfaja sajnos Békés megyébe is begyűrűzött.

Az egyik legutóbbi áldozata Karácsonyi Béla, akit a saját udvarából ráncigáltak ki a cigánybűnözők, majd kis híján belefojtották a vízelvezető árokba. A támadók öten voltak, ő egyedül. Több szomszédja is látta mi történik, mégsem mentek oda, hogy segítsenek rajta. Ha jól tudom most ő is itt van közöttünk.

A nagy fia mentette meg az életét, ha öt másodpercet késik, akkor az édesapja talán most már nem lenne itt.

Az udvarán egy magyar zászló lobogott, lehet, hogy ez lett a veszte, ezért érte a brutális támadás.

A rendőrség az ügyben először garázdaság miatt indított eljárást… Hihetetlen ugye?

Majd a március 15-i városi ünnepségen úgy gondolták a rend buzgó őrei, hogy a cigánybűnözök után, most ők következnek a családot megfélemlíteni.

Éppen hazafelé tartott a négytagú család az ünnepségről, mikor a két nagyfiút, megállították, a szülőket arrébb küldték és elkezdődött az igazoltatás és a ruházat ellenőrzése.

A vegzálásról, hogy tudatos volt, onnan lehetett megtudni, hogy a rádióba az egyik sün beleszólt, hogy megvannak a kereset személyek. Kipakoltatták a zsebeket, leellenőrizték a ruházatot, nincs e valahol megbújva esetleg egy „oroszlán”, majd mikor semmit sem találtak, egy Nagy-Magyarországos felvarró miatt kezdtek el kötekedni.

Hová nem tud süllyedni egy ember, hogy ilyen aljasságokra is kapható legyen? Bizonyára tudták mi történt előzőleg a családdal, mégis volt pofájuk oda menni és zaklatni a tisztességes magyar polgárokat egy városi ünnepségen. Ez már túlment minden határon, valóban gyomorforgató és undorító dolog volt.

Természetesen, ahogy értesültünk az esetről átmentünk Sarkadra és segítettünk Béláéknak a jogi lépések megtételében. Mi az utóbbi hónapokban, „hála” a rendőröknek, elég komoly jogi felkészítésen estünk át.

Csak nehogy benyújtsák ezért is a „számlát”. "

Szebb Jövőt!

Nagy Ferenc László, az Új Magyar Gárda Békés megyei sajtóreferense