{B}Beszámoló a 2008. március 15-i Jobbik Magyar Gárda közös rendezvényéről{/B}

Március 15-én az idő a kegyeibe fogadta az ünneplőket az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 160. évfordulóján. Míg kora délután a Petőfi szobornál az indulatoké volt a főszerep, néhány száz méterrel arrébb az Erzsébet téren méltóságteljes és emelkedett megemlékezésen vehetett részt az a körülbelül háromezer érdeklődő és szimpatizáns, aki a Jobbik és a Magyar Gárda közös rendezvényére látogatott el.

Három órakor a Magyar Gárda száz tagja szabályos alakzatban bevonult a térre. A jelenlévő ünneplő közönség hangos ovációval és tapssal fogadta a gárdistákat.

Nemzeti imádságunk, a Himnusz közös eléneklése után Balczó Zoltán, a Jobbik alelnöke lépett a színpadra. Balczó kifejtette, hogy a Magyar Gárda a nemzet cselekvésöntudatra ébredésének a kerete. Mint mondta, lehet, hogy „csak egy válasz a sok közül, de jó válasz”. Hozzátette, 1848 forradalma nincs befejezve, hiszen azóta is tart a globális elnyomórendszerek elleni harc. Példaként hozta fel Simon Peresz izraeli elnök elhíresült mondatát az ország felvásárlásáról. Balczó Zoltán szerint a mostani elnyomó uralom az Európai Unió, ami a Szovjet Kommunista Párt elnyomásához hasonlítható.

Az alelnököt egy többgyermekes családanya, Szabóné Rácz Anita győri gárdista követte. Az októberben felavatott édesanya a hallgatósággal megosztotta családról, nemzetről, és az összetartozásról a gondolatait. Draskovics Tibornak a térről üzente, hagyjon fel a Gárda koncepciós perével, majd Szabóné Rácz Anita által megfogalmazott és aktualizált 12 pont felolvasására került sor, melyet a jelenlévők tapssal üdvözöltek.
- Ma nincs demokrácia Magyarországon. Egy sokszorosan megbukott politikai elit a hazug média segítségével tömeges agymosást végez. Elárulják és kiárulják a hazát- mondta Dósa István, a Magyar Gárda országos főkapitánya. Hozzátette, a magyar lelkekben van szükség legelőször a forradalomra, a Magyar Gárdára pedig a faltörő kos szerep jutott.

A rendezvény utolsó szónokaként Petőfi, Táncsics és Kossuth szellemét idézte meg Vona Gábor, a Jobbik és a Magyar Gárda Egyesület elnöke, aki nemcsak szavakban hívta a jelenlévők közé meg nemzetünk nagy eleit, hanem tettekben is: új cselekvési programot hirdetett az Erzsébet téren.

Mint fogalmazott, nemzeti felemelkedésünk egyik védőbástyája, a Magyar Gárda mellé, további bástyákat kell emelni. Vona Gábor szerint ilyen lesz a szeptemberben útjára induló, Kiszely István antropológus professzor által irányított Attila király népfőiskola. Vona Gábor egy nyelvmentő bizottság éltre hívását is bejelentette, azzal a céllal, hogy a magyar nyelv a világörökség része legyen - a bizottság elnökeként Kiss Dénes írót, költőt nevezte meg.

A Jobbik elnöke kiemelte, míg tavaly életre hívták a piros-ezüst választ, a Magyar Gárdát, idén egy "a zöld választ" terveznek. A zöld mozgalom keretein belül harcba hívta a multinacionális cégeket, s mint fogalmazott: a zöld válasz következményeképp a multik hátán a jeges verejték fog folyni.
Vona Gábor az ellenzéket bírálva azt hangoztatta, a parlamenten kívül is van élet. Mint mondta: nem ülhetnek tétlenül a kormányváltásig, addig is építeni kell a nemzeti felemelkedés bástyáit.

A méltóságteljes rendezvényt a Szózat és a Székely himnusz zárta.