Vona Gábor: A jobboldal csak az új radikalizmussal lesz teljes

A Jobbik szerint körbeért a nagymutató, új politikai szereplőkre, új hangra és sokkal nagyobb bátorságra van szüksége a magyar közéletnek. Magyar Gárda néven politikai pártoktól független civil szervezetet hoztak létre, amely a nemzeti önvédelem jegyében alakult meg. A rendszerváltás tizenhét évéről, a magyarországi liberalizmus térnyeréséről, készülő programjukról beszélgettünk Vona Gáborral, a Jobbik elnökével.

- A Jobbik ott volt a melegek hétvégi felvonulásán. Coming out?
- Ellentüntetők voltunk. Azt kértük a Jobbik szimpatizánsaitól, hogy ezúttal mindenki hozzon magával fényképezőgépet vagy kamerát. És rögzítse mindazt, amit lát. Tavaly ugyanis számos feljelentést tettünk a melegdemonstráció után a ruhátlanság, a visszataszító obszcenitás, az utcán lezajlott aktusok miatt. Mindent visszadobtak azonban a hatóságok, mondván semmiről sincs bizonyítékunk.
- Melegpárti liberálisok szerint a Jobbik gyűlöli a homokosokat.
- A homoszexualitás szemben áll a természet bölcsességével és igazságával, s összeegyeztethetetlen a keresztény kultúrával. Semmiképpen sem érdemel propagandát. A Jobbik is tudomásul veszi, ha valaki homoszexuális, és el kívánja fogadtatni magát a társadalommal. De ami itt történik, az nem az elfogadtatásról szól. Ez a gusztustalan és törvénysértő melegfelvonulás közönséges provokáció.
- Bevállalós párt a Jobbik?
- Azok vagyunk. Hiányzik a magyar társadalomból az önvédelem képessége, és mi szeretnénk változtatni ezen. Egy olyan társadalom, amelyik képtelen megvédeni magát, nem lehet egészséges.
- Hogy áll a népszavazási indítványuk, amely szerint egyetlen KISZ-es vagy MSZMP-s vezető se foglalhasson el államtitkári, vagy annál magasabb posztot? Ha ezt megszavazná a magyar társadalom, akkor a Gyurcsány-kormánynak távoznia kellene…
- Nem véletlen, hogy az OVB háromszor is visszadobta az indítványt. Kétszer formai hibára hivatkozott, egyszer pedig tartalmira. Most az Alkotmánybíróság asztalán fekszik a kezdeményezés, reméljük, rövid időn belül napirendre veszik.
- Az OVB szerint túllépett a javaslaton a történelem.
- Túllépett? A lengyelek most, saját rendszerváltásuk után tizenhét évvel tudtak csak belekezdeni a közélet megtisztításába, és ez nemcsak morális megtisztulást hozott náluk, hanem javuló gazdasági eredményeket is. Megszabadultak a hálózatok hatalmától és a korrupciótól.
- Néhány napja bejegyezték a Magyar Gárda Egyesületet, amelynek ön az elnöke. Mi ez?
- Ez egy hierarchikus és területi rendszerben működő szervezet. Feladata a hagyományőrzés, a katasztrófahelyzetek elhárításában való közreműködés, a honvédelmi előképzés, valamint a közbiztonság megőrzése egyes településeken, a polgárőrökkel együtt.
- Polgárőrség vagy nemzetőrség?
- A Gárda egy egyenruhás szervezet, amely leginkább az egykori magyar leventemozgalomra hasonlít. Nemcsak önvédelem a célja, hanem honvédelem is, mivel ezt egyszerűen porrá zúzták Magyarországon a baloldali pártok. Nem is használják már ezt a fogalmat. És a honvédség leépítésével nemcsak egy létfontosságú nemzeti intézmény szűnt meg, de ezzel kilúgozták a társadalomból az olyan pszichikai tényezőket is, mint az egymásra utaltság átérzése, összefogás a legnehezebb körülmények között, az áldozathozatal képessége a közösségért, történetesen a nemzetért. Lassan felnőttkorba ér egy olyan magyar férfigeneráció, aki már semmiképpen sem lesz katona, és nincs meg az az intézmény és az a környezet, ahol ezeket az érzéseket átélhetné, megtanulhatná.
- Igaz, hogy sorozást tartottak?
- Igaz. Ötvenhat gárdistával indulunk.
- Miért gondolja azt, hogy a mai fiatalok szívesen járnának gyakorlóterekre?
- Azért, mert ez természetes. Mert sokan rájöttek, hogy az a téboly, amit a liberalizmus teremtett, az ember természete ellen való. Csömörük van a parttalan szabadosságtól és az ezzel járó teljes szellemi széteséstől. Ma már nem az a lázadás, ha valaki liberális, épp ellenkezőleg: ha konzervatív. A most felnövő generáció értékes része a lázadás lényegét a rendben, a felelősségben, az erős identitástudatban találta meg. A Jobbik ennek a lázadó magyar fiatalságnak a pártja.
- Korábban a Jobbik kritikusan viszonyult a polgári szövetséghez. Miért?
- Stratégiai nézetkülönbség volt a két párt között, amely azután el is mérgesedett. A Fidesz ragaszkodott az "egy a tábor, egy a zászló" elvéhez, mi viszont a sokszínű jobboldal gondolatát vallottuk. Támadtuk az MSZP-t, illetve az SZDSZ-t is, de a sajtó szívesebben írt a Fidesszel való vitáinkról. Egy pont után viszont mindkét párt belátta, ez nem mehet így tovább. Vagyis nem azt kell néznünk, mi választ el bennünket egymástól, hanem azt, milyen közös gondolataink és céljaink vannak. Sokat segített az is, hogy elhelyeztük magunkat a polgári pártok térképén. Látjuk, hogy a Fidesz-KDNP-szövetségben a Fidesz viszi a pragmatikusabb vonalat, és a kereszténydemokratáknak jutottak az ideológiai, nemzetpolitikai kérdések. Mi a keresztény-polgári szövetség mellett, radikális politikai erőként határoztuk meg magunkat. A Jobbik az új radikalizmus képviselője, mert csak ezzel lesz teljes a jobboldal. Bázisunk, erőforrásunk pedig az a tizen-huszonéves, illetve fiatal harmincas nemzedék, amely már a rendszerváltozás után nőtt ki a gyerekkorból. Őket úgy nevezzük, a Tiszták Nemzedéke. Nem privatizáltak, nem voltak ügynökök, nincsenek sem félelmeik, sem előítéleteik, ezért tudnak és mernek őszintén gondolkodni, beszélni és cselekedni.
- Az idősebb korosztály egy része előtt a radikalizmus szitokszó…
- Ez csak egy liberális szólam. Valójában arról van szó, hogy mi éppen a tabukban és visszásságokban látjuk a nemzet sorstragédiájának forrását. Azért vagyunk radikálisok, mert politikánkban le merünk menni a gyökerekig, például a cigányság és a magyarság évszázadok óta békés együttélése felrobbanásának okait keressük, és az ebből fakadó olyan torzulások, mint mondjuk a cigánybűnözés okait.
- Honnan ez a lendület?
- Kádár János gulyáskommunizmusában még kicsi gyerekek voltunk, sokunk még nem is élt akkor. Nem ivódott belénk az elvtelen kompromisszum képessége, sőt azt kifejezetten utáljuk. A rendszerváltó pártok mindegyikén meglátszott a kádári neveltetés. Ennek az eredménye volt például az MDF-SZDSZ-paktum, az MDF árulása a 2006-os választásokon, vagy korábban a taxissztrájk puha kezelése és a privatizációs folyamatok elszabadítása. Nem véletlen, hogy csak a demokratikus keretek megteremtéséig sikerült eljutnia tizenhét év alatt az országnak, de a kereteken belül nincs semmi. Egyéni és csoportérdekek, profitéhség és korrupció uralkodik. Nem akarom megsérteni az egykori miniszterelnököt, de az antalli örökség tulajdonképpen maga Gyurcsány Ferenc.
- A Jobbik elkészítette a programját, amely Bethlen Gábor nevét viseli. Íme néhány címszó, a teljesség igénye nélkül: rendőri egységek felállítása a cigánybűnözés ellen, a nemzeti jelképek, vagyis a turul, az árpádsávos zászló és a Szent Korona törvényi védelme, a munkanélküli-segély jegyekre váltása, az állam gazdasági szerepének megerősítése, a gyermeknevelés nyugdíjszerző tevékenységgé nyilvánítása, a Btk. szigorítása, egy őstörténeti kutatóintézet létrehozása…
- Ez egy rendpárti, nemzeti program, pontosabban annak csak a vitairata, ami az interneten olvasható. Várjuk a hozzászólásokat.
- Emeljük ki a cigánybűnözés fogalmát. E szó emlegetése keltette a legnagyobb felháborodást a baloldalon, mivel szerintük már a fogalom használata is közösség elleni izgatásnak számít…
- A Jobbik szerint a cigánybűnözés a bűnözés egy speciális, szociokulturális alapon nyugvó formája. Ne balos szociológusokat kérdezzenek róla, hanem az egyszerű embereket, akiknek ezt el kell viselniük. A cigány gyerekek olyan roma közösségekben nőnek fel, ahol egyenesen erénynek, igazi cigányvirtusnak számít a magyarok meglopása, bántalmazása. Kelet- és északkelet-Magyarországon egész falvakat tart félelemben egy-egy cigány család. A tragédiával végződött olaszliszkai eset csak a jéghegy csúcsát jelenti. A kormány viszont szőnyeg alá söpri vagy relativizálja a problémát. Mindez így együtt egy hatalmas etnikai konfliktus árnyékát vetíti előre. A Jobbik ennek szeretné elejét venni.
- A baloldalon máris azt mondják, ha a Gárda szerepet kap ebben, az polgárháborúhoz vezethet…
- Riogatnak, vádaskodnak, mert félnek.
- A Gárdától?
- A rendtől. Az ő lételemük a káosz, a zűrzavar. A cigánybűnözéssel egyébként az Alkotmány szellemében a rendőrségnek kell foglalkoznia. A Gárda általános feladatokat lát majd el a közbiztonsággal kapcsolatosan. Segít természeti katasztrófák idején, vagy például részt vehet a különféle népes rendezvények biztosításban, persze szigorúan jogi keretek között, s a helyi polgárőrökkel együtt.
- Milyen lesz a Gárda egyenruhája?
- Nagyon szép. Egyelőre az úgynevezett gyakorló változat alakult ki. Azt akartuk, hogy a fiatalok számára vonzó legyen, hogy büszkeség töltse el azt a fiút vagy lányt, aki a Gárda egyenruháját, címerét viseli.
- Címer is van?
- Első Imre király úgynevezett árpádsávos pajzsát választottuk mintának, amelyben kilenc oroszlán látható a vörös mezőkben. Ez a kilenc oroszlán az általunk legfontosabbnak tartott tulajdonságokat jelképezi, mint például bátorság, akarat, erő, bölcsesség, bajtársiasság és így tovább.
- Miért pont ezt választották?
- Imre király idejében az emberek tisztelték az ősi rendet. Amikor öccse, András herceg sereggel támadt ellene, a király egy este egymaga, fegyvertelenül átment az ellenség táborába, kézen fogta öccsét, és a hadnépnek azt mondta, hadd látom, ki mer egy koronás királyra kezet emelni. És sértetlenül kivezette öccsét a lázadók táborából, a saját táborába vitte és tömlöcbe csukta. Kell még magyarázat?
- Ennyi elég. Mellesleg az őstörténeti intézetnek sem tapsol a baloldal…
- Majd tapsolnak mások. A magyar történelmi tudat még mindig a finnugor dogma rabja. Szeretnénk kutatási lehetőséget és nyilvánosságot biztosítani azoknak a kutatóknak, akik más irányban haladnak. Mindez annak a nemzettudatnak a megerősítését szolgálná, amely a globalizmus elleni önvédelem alapja. Minden környező ország él ezzel az eszközzel, nézzük meg a szlovákokat, a szerbeket, a horvátokat vagy a lengyeleket. Csak a balliberális tömb az, amely hivatalos politikájává emelte a globalizmusnak való szálláscsinálást.

Sinkovics Ferenc

Az interjú a Demokrata július 12-i számában olvasható